Gyalogtúra: Gánti körút + bauxitföldtani park

Túraútvonal: Gánt - Gánti barlang - Géza pihenő - Szentgyörgyvár- Köves - völgy - Vörösmarty- forrás- Kápolnapuszta - Gánt, Bauxitföldtani park A túra hossza: 15 km Gánt község délkeleti határától a kék sáv turistajelzés mentén érünk a Gánti barlanghoz. A Gánti barlang a Vértes mintegy 70 barlangszerű képződménye közül az eddig ismert leghosszabb. Összhosszúsága 106 m, mélysége 12 m, részben dachsteini - mészkőből, részben dolomit közetből áll. A barlang kialakulásának előfeltételeit a kéregmozgások teremtették meg, mégis forrásbarlangnak tekinthető, mivel bejárata az összes ismert szakaszánál magasabban fekszik, illetve belső formakincsei (gömbüstök, gömbfülkék, vakkűrtők) is a víz oldó hatásáról tanúskodnak. Belsejében többek között egy 2,5 m széles, 9 m hosszú és 9 m magas "Nagyterem" is található, de a szűk, nehezen járható barlang bejárása engedélyköteles és csak szakvezetővel látogatható. A barlangtól a kék kereszt jelzést követve eljutunk a Géza pihenőhöz. A pihenő dr. Göbölyös Géza fehérvári ügyvédről kapta a nevét, aki túravezetőként elsőként járta be az egész országot átszelő országos kék túra útvonalát. Ő szervezte meg a "Vértesi barangolások" elnevezésű programot is. E lelkes természetbarát kedvenc kirándulóhelye volt ez a magaslat. Halála után természetjáró társai megemlékezésül itt emeltek emlékoszlopot 1973-ban. A Géza pihenőnél a 400 m - es magasságból széttekintve látványos panorámában lehet részünk. Innen a zöld sáv turistajelzés mentén eljutunk a Szentgyörgyvárhoz. Szentgyörgyvár nevének eredetét homály fedi, mivel itt várnak napjainkban még nyomát sem találjuk. Igaz, hogy az erdő mélyén láthatunk épületmaradványokat, ezek a régészek állítása szerint a római korból származnak. A közelben római kori szarkofágokat (kőkoporsókat) is találtak. A szentgyörgyvári vadászház mellett az egyik felfordított, török koporsófedél ma is virágtartóként szolgál. Itt, a Mindszentpuszta - Szentgyörgyvár - puszta - Pátrácostető fennsík hűvösebb északi lejtőin bükkösök találhatók. A bükkösökben kora tavasszal a lombfakadás megindulása előtt folyamatosan virágszőnyeg borítja a talajt. A tavasz első hírmondója a hóvirág, amelyet a sárga virágú bogláros szellőrózsa, a fehér vagy lila virágú odvas keltike, s a fehér galambvirág követ. Magyarországon csak a Vértes és a Bakony gyertyános és bükkös erdeiben él az atlanti és mediterrán tájakon elterjedt örökzöld félcserje, a babérboroszlán és jellegzetes növény itt a bükksás és szagos müge is. Szentgyörgyvárról a kék négyzet turistaúton haladunk kb. 600 métert, majd jobbra letérve dolomitzúzalékkal javított erdészeti útra érünk, melynek nyomvonalát követve a Köves - völgyön leereszkedve jutunk el a Vörösmarty - forráshoz. A forrás nevét természetbarátok adták Vörömarty Mihályra emlékezve, aki Szép Ilonka c. versében a Vértes legismertebb irodalmi megjelenítését hagyta ránk: " A vadász ül hosszu, méla lesben, Vár felajzott nyílra gyors vadat ... ... Hasztalan vár; Vértes belsejében Nyugszik a vad hűs forrás tövében." Kiérve Kápolnapusztára egy elhagyott falu temetőjét találjuk. Itt a második világháború előtt kb. 20-25 német ajkú család élt. A háború során a Vértes hegység rendkívül súlyos harcok színtere volt. 1944 decemberétől 1945 márciusáig 3 hónapon keresztül hullámzott a frontvonal ebben a térségben. 1945. március 16-án a német vonalak áttörésének napján a szovjet csapatok megtorlásul kivégezték Kápolnapuszta teljes férfi lakosságát, a csonkán maradt családok pedig szétszéledtek. Ma már csak néhány düledező pince és a temető sírjai emlékeztetnek a régi falura. Innen a kék sáv jelzést követve érhetünk vissza Gánt községbe. Hazaindulás előtt község határánál megtekintjük a Bauxitföldtani parkot. A jelenlegi Magyarország területén a gánti volt az első bauxitbánya, melyet az 1920-as években német érdekeltséggel nyitottak meg, és a német hadiipari repülőgépgyártás céljára használtak fel, mivel a franciáktól nem kaptak több bauxitot. A Gánti bauxitbánya látványos külszíni fejtése ma már múzeumként működik. .A marsbéli tájra hasonlító vörös-sárga dombok között az uralkodó szín a vas-oxidnak köszönhető téglavörös (barnaás, vöröses, sárgás) szín és (lila) származik. de a sziklákon, falakon, kőfolyásokon a mangántartalomtól elképesztő lila, fekete színek tobzódását láthatjuk, míg néhol a bauxit eredeti fehéres, sárgásszürkés színe látható. A felszíni rétegeken vasas gömbszemcsékből, hematitból álló ún. „vaskalapot” figyelhetünk meg. Ha a látvány kevés, gyűjthetünk igen jó állapotú kb. 20 millió éves tengeri csigákat, és ha jó a szemünk, találhatunk gipszkristályokat is. A bauxitbánya mellet található egy kis kiállítás is a bányászati eszközökről és technológiákról. Video ízelítő a Gánti bauxit földtani parkról:http://soxin.hu/programok/ganti-bauxitfoldtani-park